La Bella Italia

Az úti célról: A város, amelynek minden pontján egyszerre van jelen az új és a régi. Akár három napod, akár három heted van rá, Róma, amelyet a világ legnagyobb szabadtéri múzeumaként is emlegetnek, tökéletes választás. Annyi szépséget tartogat, hogy még a legfelkészültebb látogatókat is meglepetések sora éri. A Vatikán, a Trevi-kút, a Spanyol-lépcső, a Colosseum, az Angyalvár városa ugyanis jóval több lenyűgöző műemlékek sokaságánál. Érdemes céltalanul csavarogni a színes kis utcák, piazzák között, csatlakozni a helyiekhez egy jó kávéra és sütire, végigkóstolni a pizzeriák kínálatát, és csak szemlélni a vidám forgatagot. Egy római vakációnál mindmáig kevés dolog romantikusabb: biztos lehetsz benne, hogy egy pillanatig sem fogsz unatkozni, és amint hazaértél, már fordulnál is vissza az örök városba.

Az úti célról: Firenze ma is ugyanolyan életteli és gyönyörű, mint amikor a 13. századi Toszkána gazdaságát forradalmasító gyapjú- és selyemkereskedők, valamint bankárok tevékenykedtek itt, és Dante és Michelangelo művészete elkápráztatta a világot. Firenze az olasz reneszánsz központja volt. A város újjászületésének gyümölcsei ma is nyilvánvalóak a látszólag végtelen számú múzeumában, templomában és palotáiban. Történelmi központja az UNESCO Világörökség része, a Dóm, az elegáns és gyönyörű katedrális uralja a várost, és egyértelmű tájékozódási pont a sétáid során. Az Arno folyó, amely átvág a város legrégebbi részén, a Ponte Vecchio híddal van koronázva, amelyet üzletek szegélyeznek és cölöpök tartanak. A 14. századból származik, és ez az egyetlen híd, amely túlélte a második világháború támadásait. Éjszaka a folyó partján állni, amikor a városot megszámlálhatatlan csillogó fény világítja meg, felejthetetlen élmény. De Firenze páratlan örökségéből több maradt fenn, mint kövek és festmények, a város rendíthetetlen szelleme is túlélte az évszázadokat, biztosítva a mai firenzei élet élénkségét és kifinomultságát.

Az úti célról: Az emberek évek óta megerőltetik magukat, hogy beceneveket találjanak ki a csodálatos Bolognának: la Dotta, a tanult, mivel itt található Európa legidősebb egyeteme, amely még mindig több ezer diákot vonz; la Grassa, a kövér, mivel gasztronómiai csoda több és jobb étteremmel, mint sok világfőváros; végül a Bologna Rossa, a baloldali politikája miatt. Sétáljon a végtelen mérföldnyi porticók között, amelyek díszítik az égett narancssárga épületeket, és érezze a csendesen zsongó energiát az utcákon. Nézze meg a vie dell'Indipendenza és a via Ugo Bassi elegáns galériáit. A Nettuno és a Maggiore téren a tömegek a Palazzo del Podestà korinthoszi oszlopai alatt gyűlnek össze, délután pedig a San Petronio bazilika lépcsőinél található árnyékban pihennek, amely hatalmas gótikus épület lenyűgöző bejárattal. A kinti szökőkútban a bronz Neptun és kísérete boldogan pancsol. A Porta Ravegnana tér nyugati részén található két torony a város szimbólumának számít. A magasabbikra felmászva csodálatos kilátás nyílik Bolognára és a Po-völgyre. Az Emilia-Romagna régió fővárosa gazdag történelemben, művészetben, kultúrában, konyhaművészetben és zenében, és gyakran elhanyagolják a közeli, ismertebb turisztikai mézfölddel szemben, de éppen ezért vonzóbb.

Az úti célról: Velencéhez semmi nem fogható. A lagúnára épült, páratlanul gazdag város évszázadok óta vonzza a művészeket, kereskedőket, tudósokat és persze a turistákat. Nevezték a legromantikusabbnak, az Adria királynőjének és a legfenségesebbnek (La Serenissima), és aki Velencébe látogat, hamar ráérez, hogy miért – még akkor is, ha ma már évente mintegy 15 millió turistatársával kell osztoznia az élményen. Ikonikus nevezetességeit, a Szent Márk teret és a Szent Márk Bazilikát, a Dózse-palotát, a Sóhajok hídját, a Canale Grandét vagy a Rialto hidat egyszer élőben kell látni, ahogy a gótika és a reneszánsz építészet mindenütt jelen lévő remekeit is. Két nevezetesség között bátran kanyarodj le a szűk sikátorokba: ha szerencséd van, kis időre még a tömeget is elkerülheted, és előbb-utóbb biztosan visszakeveredsz valamelyik főbb útvonalra. Ne hagyd ki a Rialto piacait, ahol a híres halpiacot, Campo della Pescariát is megtalálod. Kóstold meg fekete, tintahalas spagettit, vagy ha óvatosabb vagy, a helyi szendvicset, a tramezzinót, és keresd meg a kedvenc kávézódat. Nem lesz nehéz dolgod: a velenceiek a kávéról is mindent tudnak, hiszen Európában itt nyíltak először kávéházak a 17. században.