Iceland | 07 Nights

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.

Az úti célról: Húsavík egy város az észak-izlandi Norðurþing önkormányzat területén, a Skjálfandi-öböl partján, 2 237 lakossal. A város legismertebb nevezetessége a 1907-ben épült Húsavíkurkirkja fa templom. Húsavíkot a Húsavík repülőtér szolgálja ki. FŐ TURISZTIKAI LÁTVÁNYOSSÁGOK • Husavik Bálnaközpont. • Az Izlandi Falológiai Múzeum. • A Felfedezések Múzeuma. A Felfedezések Múzeuma az emberi felfedezések történetének szentelődik, a korai felfedezőktől az űrkutatásig. A fő kiállítóteremben fényképek és tárgyak láthatók az Apollo űrhajósok Húsavík melletti kiképzéséről 1965-ből és 1967-ből.

Az úti célról: A Vík nevű falu az ország fő gyűrűútján található, körülbelül 180 km-re délkeletre Reykjavíktól úton. A Vík í Mýrdal, vagy egyszerűen csak Vík, ahogy a helyiek hívják, egy távoli tengerparti falu Izland déli részén, és ez a legdélebbi falu az izlandi szárazföldön. A Vík í Mýrdal természeti környezete rendkívül szép, egy madarakkal teli fekete homokos stranddal, a Reynisfjall hegygel nyugatra, a Hjörleifshöfði keletre és a Mýrdalsjökull gleccserrel a hegyes terület tetején, ami tökéletes a szép ösvények felfedezésére. A Vík falu az ország fő gyűrűútján található, körülbelül 180 km-re (110 mérföld) délkeletre Reykjavíktól úton.

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.